Azonnali implantológia

Azonnali implantációnak nevezzük azt a műtéti beavatkozást, amikor a kihúzott fog helyére, közvetlenül az eltávolítás után implantátumot helyezünk be.

Az implantátumot a húzás után, megfelelő lágyszöveti állapot, gyulladásmentesség esetén csontos fogmeder szájüreg felőli oldalába ültetjük be, majd a külső csontfal és az implantátum közötti rést csontpótló anyaggal töltjük fel.

Ha kellő stabilitást elértük a beültetésnél (35Nm), ideiglenes koronát csavarhatunk az implantátumra, mellyel a környező ínyszöveteket formázhatjuk, ill. a csontpótlásunkat védhetjük. Ha a stabilitás nem éri el a kívánt értéket, úgy a műtéti területet szintén védenünk kell. (Individualizált gyógyulási csavar, kötőszövet, membrán,)

AZONNALI IMPLANTÁCIÓ FELTÉTELEI:

– elegendő csontkínálat, megtartott külső csontfal

A TERHELÉS IDŐPONTJA SZERINT MEGKÜLÖNBÖZTETÜNK

Azonnali terhelésű implantátum: a beültetett implantátum a csontban csak mechanikailag rögzül (primer stabilitás) nincs még csontosodás.

Az ideiglenes pótlást a harapási eseménytől óvjuk

Korai terhelésű implantátum: a beültetés után 6-8 héttel történik a terhelés. Általában csak speciálisan felületkezelt implantátumoknál használható (Straumann SLActive). Implantátum-stabilitás ellenőrzése javasolt (Osstell)

Késői terhelésű implantátum: a beültetés után 3-6 hónappal készítjük el a fogpótlást.

A biológiai csontosodás befejeződött, minimális kockázat.